Alsós legenda
Az alsós egykori elterjedtségét, közkedveltségét talán még az 1960-as évek ulti láza sem múlta fölül. A századforduló idején egyenesen "alsós őrületről" beszélnek.
Az alsós két különböző játékcsaládnak köszönheti előnyös tulajdonságait és sikerét. Az egyik ős a német eredetű "klaberjass" volt. Egyébként a "jass" játékcsaládba tartozó játékok német nyelvterületen még mindig elterjedtek, főleg Svájcban, ahol a Jass nemzeti játéknak számít. A név az idők folyamán változott, lett belőle "kalábriás" illetve "kaláber". Amikor a kaláberbe folyamatosan bekerültek "tarokk" elemek és a játék egyedi szerkezetet öltött, akkor (a századforduló idején) változott a játék "alsós kaláberré" és magyarrá (természetesen az elnevezések még jó ideig keverednek, még a szakirodalomban is). Az akkortájt kiszélesedő közösségi élet fő színtereit jelentő, gombamód szaporodó, kávéházak, klubok, kaszinók, stb. kártya illetve kaláber éhségét bizonyítják a következő idézetek is:
"Tessék bármelyik hazai kávéházba és klubba betekinteni, délután egytől éjfél után három óráig. Itt-ott van tarokk, itt-ott (többnyire éjjel) van ferbli, de kaláber mindig és mindenütt van." (Kártya-kódex, 1898)
"A vidéki kaszinók kilencven százaléka a kalábriás czéljából alakul ... a legkisebb vidéki városban is több a rendes kalábriás asztal, mint a mennyi napilap jár a kaszinó olvasó termébe ..."
"Az időknek egy geniális vívmánya a kettes alsós ... Annyi változatosság, ravaszkodás, csalafintaság és mégis precizitás van benne, hogy ma már valósággal művészet-számba megy... Annyi bizonyos, hogy az igazán jó és geniális alsós-játékosokat itt Pesten épp úgy név szerint ismerik, mint a híres írókat és művészeket." (Szomaházy István)
Az alsóst 2,3 vagy 4 játékos játszhatja, mely szerint megkülönböztetjük a következő típusokat:
- Kettős alsós (két játékos);
- Hármas alsós (három játékos);
- Négyes alsós (hárman játszanak, az osztó kimarad).
|
